Mi történik a gyógyszerekkel a májban?

Tudta Ön, hogy a szervezet a gyógyszereket testidegen anyagként kezeli?

Gyógyszer szedés

Tudta, hogy a gyógyszereket a szervezet testidegen anyagként azonosítja?

A szervezet a gyógyszereket valóban testidegen anyagként, („csúnya” szóval xenobiotikumként) ismeri fel, és azokat bejutásuk és felszívódásuk után minden eszközzel megpróbálja lebontani, majd eltávolítani.

Maga a metabolizmus, az enzimatikus úton történő lebontás is azért történik, hogy utána a vizelet, kisebb mértékben az epe, illetve a széklet útján e vegyületek kiürüljenek a szervezetből.

A gyógyszerek lebontásának lényeges eleme, hogy olyan végtermékek (metabolitok) jöjjenek létre, amelyeknek a biológiai hatása, aktivitása és zsíroldhatósága is kisebb (vagyis, hogy inkább vízoldható származékok keletkezzenek.) A vízoldható részecskékre bontott gyógyszer könnyebben kimosható a szervezetből.

Kérdés az, hogy most ez jó vagy rossz a számunkra?

Többnyire nem a legjobb, hiszen minden gyógyszert méreganyagként kezel a szervezetünk. Ez rendkívüli módon megterheli a májunkat. Ráadásul, ahogy genetikailag is különbözően vagyunk összerakva, úgy a gyógyszereket is más és más hatékonysággal tudja lebontani a májunk. Ebből adódik, hogy ugyanaz az orvosság egyikünknél hatásos, másikunknál kevésbé, vagy egyáltalán nem is hat.

Kell-e akkor egyforma gyógyszereket felírniuk az orvosoknak minden ember számára ugyanarra a betegségre? Nos, ezt ki-ki döntse el maga. Egy biztos, hogy a nyugati orvoslás kevésbé hatékony és eredményes a keleti gyógymódokkal szemben. Talán éppen azért, mert minden embert és minden problémát azonosan kezel, míg a keleti kultúrákban az egyént teljes egészében nézik, és kompletten kezelik, megkeresve a kiváltó okokat.

De lássuk, hogyan is bontja le a májunk a pirulákat!

A máj, mint központ

A lebontó működésnek a lelke a májban az ún. sima endoplazmatikus retikulum nevű felszín, ide kerülnek a valóban testidegen vegyületek (pl. gyógyszerek, alkohol) – de ide kerülnek a szervezet saját hormonjai, fehérjék stb is.

A gyógyszerek lebontása általában két fázisban zajlik:

1. fázis: ez inkább előkészítő jellegű.
Különféle kémiai reakciók révén (pl. oxidáció, redukció, hidrolízis, hidráció stb.) próbál a máj vízoldhatóbb anyagokat képezni. (Előadódhat, hogy az ún. prodrugok esetében éppen ekkor keletkezik az aktív metabolit, amely valójában hat, vagy egy toxikus származék, amely mérgezőbb, és épp ezért súlyos mellékhatásokat kelt.)
Érdemes tudni azonban, hogy jó néhány szer kimarad első fázisból és azonnal a másodikba kerül

2. fázis reakcióira jellemző, hogy az előző fázisból származó anyagok hatástalanná és egyben alkalmassá válnak a kiürülésre.

Gyógyszerbontó májenzimek

A máj gyógyszerbontó enzimcsaládjának talán legfontosabb csoportja a citokróm P-450 enzimek (röviden: CYP 450), amely oxidatív reakciókat végez a vegyületeken. Ennek a családnak mintegy 50 „izoformja” létezik, melyek közül csak kb. 6-7 vesz részt ténylegesen a gyógyszerek lebontásában.

Mindannyian mások vagyunk?

Igen, még ebben is… Ez a bizonyos CYP-család egyénenként más és más! Ezért fordulhat elő, hogy – akár családon belül is – ugyanaz a gyógyszer a másiknak nem hat annyira, vagy épp fordítva. A CYP-család gyógyszerválasz-módosulást okozhat:

1. Történhet indukció: ilyenkor gyorsul a gyógyszer bomlása – csökken a gyógyszer hatás, és/vagy rövidebb ideig tart.
2. gátlás jöhet létre (inhibitorok): ilyenkor lassul a gyógyszer bomlása – erősebb a hatás, és/vagy tovább tart.

Ezek a jellemzők főleg akkor válnak fontossá, amikor valaki több gyógyszert szed, mert a fentiek alapján számos (sokszor nem előnyös) gyógyszerkölcsönhatás adódhat mindebből.

Májkárosító hatás

Sok esetben egy gyógyszer májkárosító hatása sok évvel a forgalomba hozatal után derül csak ki… Miért? Tudnunk kell, hogy a forgalomba hozatal idején általában maximum néhány ezer személy, beteg kapta a gyógyszert – egyáltalán nem biztos, hogy rajtuk jelentkezik a májkárosító hatás, ha annak gyakorisága pl. 1: 10.000. (Ezért is nagyon fontos a gyógyszerek forgalomba hozatal utáni nyomon követése, figyelése, a mellékhatás-bejelentés stb.)

Mi befolyásolhatja a májkárosító hatást?
– a beteg életkora
– rassz, népcsoport
– nem
– tápláltsági állapot
– fennálló májbetegség
– a vese állapota
– terhesség megléte
– a gyógyszer dózisa, a szedés tartama
– gyógyszerkölcsönhatások (ld. fentebb is)

Forrás: www.egeszsegkalauz.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük